Összefoglaló a KATA törvény változásairól

Itt van minden, amit tudni kell a módosulásokról.

A KATA törvény módosításával jelentősen le fog csökkenni a jelenleg 450 ezerre becsült adózói kör, ezért pár hét alatt kell átgondolniuk, hogyan szervezzék át a vállalkozói létüket, illetve az életüket.
Részben a gazdaság kifehérítésének szándékával vezette be a kormány 2013-ban a kisadózók tételes adóját, a KATA-t, létrehozva ezzel egy viszonylag alacsony adóterheléssel és kevés adminisztrációval járó népszerű adózási formát.

Ha valaki a főállása mellett ezt a vállalkozási formát választotta, az a mostanáig érvényes szabályok szerint a maximális 12 millió forintos éves bevételig mindössze 300 ezer forint adóteherrel megúszhatta. Éppen ezért a KATA-s vállalkozók évek óta érezhették, hogy a kormány átszabja majd és szigorítja, vagy egyenesen megszünteti ezt az adózási formát.

Az utóbbi időben már vészesen gyülekeztek a sötét fellegek, majd hétfőn Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta a kormány nevében a parlamentnek a módosító törvénytervezetet, amit sürgősségi eljárás keretében már kedden meg is szavaztak.

Mi lesz most közel félmillió magyar vállalkozó sorsa?

Jelen pillanatban három opció rajzolódik ki.

- Azok a katások, akik eddig kizárólag a lakosságnak szolgáltattak, és így tesznek a jövőben is. A becslések szerint mintegy százezres tábort jelenthetnek az összesen 450 ezres KATA használóból. Nekik most különösebb dolguk nincs, azt leszámítva, hogy a jövőben csak és kizárólag főállású KATA-s vállalkozóként tevékenykedhetnek.

- Az előzőnél többen lehetnek azok, akik KATA-sként eddig vegyesen számláztak magánszemélyeknek és cégeknek: számukra van még némi mozgástér. Opció lehet, hogy megtartják katás vállalkozásukat, amivel továbbra is ugyanúgy kiszolgálják a lakossági ügyfeleket. Amennyiben nem engedik el a céges megrendeléseket, akkor ehhez más cégformát és ott az egyszerűsített átalányadózást érdemes választaniuk.

- Aki pedig eddig kizárólag vállalati ügyfeleket szolgált ki, annak is az egyszerűsített átalányadózás lehet a járható út. Egyelőre nehéz fix összeget mondani, hogy ebben az esetben mekkora adóterheléssel kell számolni, mert ez is több tényezőtől is függ. Például attól, hogy
- valaki nyugdíjas, főállású vagy mellékállású
- a havi bevétel nagyságától
- és magától a tevékenységtől (ez befolyásolja a költséghányadot, ami 90, 80 vagy 40 % lehet).

A legtöbb tevékenység esetében egy 40 százalékos költséghányadot lehet majd alkalmazni (ez az a bevételt csökkentő költségelem, amit nem kell számlával igazolni az adószámítás során). Kalkulációnk szerint a számítás végén az árbevételre jutó összesített adóteher 20-26 százalék között lesz.
Alacsonyabb havi számlaösszegek esetében az adóteher ennél kedvezőbb is lehet (10–20 százalék), extrém esetben (például havi 150 ezer forintos számla esetén) viszont csak az 1% körüli iparűzési adót kell majd megfizetni.

Mindent egybevetve benne van a pakliban, hogy a fizetendő közteher több lesz, mint az eddigi katás havi 50 ezer forint.
Az biztos, hogy az átalányadózás egy sokkal inkább cégszerű működést feltételez, például külön céges bankszámlával jár és nagy eséllyel könyvelői segítség is szükséges hozzá.

Miben várható most a legnagyobb változás?

A frissen elfogadott törvény szerint

csak az maradhat KATA-s vállalkozó, aki kizárólag magánszemélyeknek és őstermelőknek értékesít terméket, valamint nyújt szolgáltatást.

Kivéve a taxisok, ők maradhatnak KATA-sok...

Ugyanezt egy másik oldalról nézve azt mondhatjuk: megszűnik a KATA alanyiság, ha például költségvetési szervtől, valamilyen cégtől, illetve egyéni vállalkozótól érkezik a bevétel.
Ami szintén lényeges változás, hogy a BT-k KATA-s adózási lehetősége is megszűnik.

Csak az lehet mostantól KATA-s, aki főállású egyéni vállalkozó, vagyis aki eddig „mellékállásban” KATA-zott havi 25 ezer forintos közteher mellett, annak más adózási alternatívát kell választania.
A változás legnagyobb kárvallottjai azok lehetnek, akik eddig zömmel cégeknek számláztak, és az ügyfelek, megrendelőik között egyaránt voltak lakossági ügyfelek, vállalatok, egyéb szervezetek is.

Kik kerülnek ki szeptembertől a KATA-s vállalkozói körből?

Mindenekelőtt azok, akik továbbra is szeretnének cégeknek, egyéni vállalkozóknak, önkormányzatoknak, jogi személyeknek, egyéb szervezeteknek (is) számlát kiállítani:
- a mellékállásban dolgozó rokkantak és a nevelőszülők mellett
- akik eddig kiadták a saját lakásukat
- mindazok, akik BT-vel választották a KATA-s adózást
- zömmel a kreatív munkát végző, úgynevezett szellemi szabadfoglalkozásúak, szabadúszók, mint például színészek, zenészek, tervezők, filmesek, grafikusok, újságírók, korrektorok, szerkesztők, nyelvtanárok, fordítók, PR-esek, rendezvényszervezők, fotósok, különböző projektmunkákon dolgozók, egyetemi óraadók, de ugyanúgy a terapeuták, a pszichológusok, állatorvosok, orvosok és társaik
- azok a 25 év alatti dolgozó diákok, akik a tanulmányaikat szüneteltetik.

Akit adószámtörléssel vagy felfüggesztéssel sújtott az adóhatóság a bejelentés évében, vagy a megelőző 12 hónapban nem választhatja a KATA-s adóalanyiságot
- a számla- és nyugtaadás elmulasztásáért, feketemunkás foglalkoztatásáért, illetve igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért megbírságolt vagy jövedéki bírsággal sújtott katás vállalkozások
- és a naptári év utolsó napján több mint 100 ezer forint végrehajtható adótartozással rendelkező korábbi katás vállalkozások.

Aki katás marad, annak nőni fognak az adóterhei?

A havonta befizetendő 50 ezer forintos adó ugyanúgy marad azoknak, akik maradhatnak KATA-s vállalkozók. Számukra a társadalombiztosítás alapja változatlanul 108 ezer forint lesz, és a nyugdíjukat szintén ez alapján számítják.
Ugyanakkor az a lehetőség is megszűnik, hogy a KATA-s a magasabb, 75 ezres havi összeget fizessék be, hogy magasabb járulékalapra legyenek jogosultak.

Mit jelent, hogy 18 millió forintig nő a KATA-s bevételi összeghatár?

Eddig legfeljebb 12 millió forint bevételig lehetett számlázni ÁFA mentesen, és ez az összeghatár valószínűleg nem változik. Viszont évi 18 millió forint bevételig lehet KATA-sként adózni. Amennyiben a bevétel mégis meghaladja ezt az összeget, akkor jön a 40 százalékos különadó.
Aki KATA-s marad, annak ha 3 millió forint felett számláz egy adott partnernek, az új törvény szerint már nem kell ezt 40 százalékos különadót megfizetnie.

Mi lesz a vállalkozókkal, akik kikerülnek a KATA-s körből?

Amennyiben úgy döntenek, hogy folytatják vállalkozói tevékenységüket, nekik másik adónemet kell választaniuk. Akik most kiszorulnak az eddigi KATA-s körből és vállalkozók maradnak, ők átállhatnak például az átalányadózásra. Aki ezt választja, október 31-ig jelentheti be, hogy áttér az átalányadózásra, aminek a szabályai mára sokat egyszerűsödtek.

Akik szeptembertől megszűnnek KATA-sként létezni, a törvény szerint számukra a NAV augusztus 15-ig közzéteszi, hogyan jelentkezhetnek át személyi átalányadózó egyéni vállalkozóvá.

De kinek és mire volt jó ez az egész?

A Pénzügyminisztérium hivatalos közlése szerint az új szabályozásra azért van szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók KATA-s jogviszonyba kényszerítették a munkavállalóikat, amivel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították. Az új KATA megszünteti a visszaéléseket és kedvezőbb feltételeket kínál a lakosságnak értékesítő legkisebb vállalkozóknak

Mikortól élnek a KATA új szabályai?

A törvény 2022. szeptember 1-jével hatályos. A jogszabály szerint minden érintett vállalkozásnak nyilatkoznia kell majd az adóhatóság felé arról, hogy megfelel-e az új feltételeknek, és kisadózó tételes adóalanyként folytatja-e majd? Erre augusztus 1-től szeptember 25-ig lesz lehetőség, és aki ez utóbbi dátumig így nyilatkozik, az szeptember 1-től is KATA-sként adózhat.

Aki viszont kiesik, annak az átállásról, hogy például átalányadózó egyéni vállalkozó lesz, október 31-ig kell nyilatkoznia a NAV-nak, és legkésőbb eddig a határidőig kell elküldeni a választásról szóló nyilatkozatot.

A PHP Error was encountered

Severity: Core Warning

Message: PHP Startup: Unable to load dynamic library 'memcache.so' (tried: /usr/lib/php/20170718/memcache.so (/usr/lib/php/20170718/memcache.so: cannot open shared object file: No such file or directory), /usr/lib/php/20170718/memcache.so.so (/usr/lib/php/20170718/memcache.so.so: cannot open shared object file: No such file or directory))

Filename: Unknown

Line Number: 0

Backtrace: